Nyolcadik rész ^^

                                  ~SooHee P.O.V~ 

A színpad közepén megcsókolt...Erre aztán tényleg nem számítottam.Most mit csináljak ? Mi van, ha megint balhé lesz belőle? Mi van, ha kirakják a bandából?
Egy kis idő múlva már lent voltunk az öltözőben. YongGuk a főnökkel beszélgetett, az egész dolog miatt. Himchan,JongUp, YoungJae és Daehyun szokás szerint baromkodtak.
Én ültem a kanapén, még mindig sokkolva és csak néztem ki a fejemből...Hallani nem hallottam semmit a külvilágból.Mint valami élőhalott úgy viselkedhettem.Egyszer csak egy kezet láttam magam előtt mozogni fel-le.

-Jól vagy? -kérdezte mellőlem Zelo.
-Ja..-még mindig bambultam magam elé.
-Na persze.-karolt át, majd odahúzott magához.-Na mondd már el mi van...-simogatta vállamat.
-Csak..mi lesz ha megint leütnek vagy...rosszabb...?-a falat fürkésztem állandóan.
-Nem fog...ne is gondolj ilyenre.-fordította maga felé az arcom , hogy a szemembe nézhessen.-Megvédelek.-adott puszit a számra.
-Jó de....aish...-felálltam és kisétáltam az egyik közeli parkba...lefeküdtem a földre és csak néztem az eget.

Vagy 10 perce feküdhettem ott, amikor Dae odafeküdt mellém.

-Mikor mondod el neki? -tért egyből a lényegre.
-Nem tudom neki még elmondani...-fürkésztem a felhőket.
-De ugye nem nekünk kell?-nézett rám
-Nem, majd én elmondom...majd...Épp most vállalta fel véglegesen mindenki előtt a kapcsolatunkat...nem akarom ezzel elrontani a boldogságát...
-De ez nagyon komoly dolog...szerintem ma este mondd el neki...-kelt fel, majd elment..

Valahogy este fele lehetett már, mert amikor hazaindultam már sötét volt.

                                    ~ZELO P.O.V~

Hol van már? Nagyon késő van...Mi van ha valami baja esett? Nem élném túl..Ajtó nyitódást hallottam.Lerohantam.Ő volt az.Olyan szorosan öleltem , mint még soha.

-Azt hittem már valami bajod esett..-könnyek gyűltek a szemembe.

-Jól vagyok...-mosolygott és visszaölelt.-De Zelo....

-Mondd.

-Megfojtasz.-nevette el magát.

-Bocsi.

Majd mikor elengedtem , leültünk a kanapéra és beszélgettünk.

                             ~SooHee P.O.V~

 Nagyon sokáig beszélgettünk...Jó volt, nagyon régóta nem volt ilyen hosszú társalgás köztünk.Mind a heten jókat nevettünk.Majd eszembe jutott...El kell neki mondanom...

Rá néztem Daehyun-ra mire ő csak bólintott egyet , hisz tudta jól miről van szó.

Odahajoltam Zelo-hoz és odasúgtam neki:
-Beszélhetnénk kicsit?
-Persze , mondd...-mosolygott rám.
-Izéé...négyszemközt...
-Ja, oké.Menjünk fel a szobámba.

-Mindjárt jövünk.-mondta a többieknek.

Megfogta a kezem, összekulcsolta az ujjainkat és felmentünk.
Leültem az ágyra, majd ő is ez tette.
-Mondd.-birizgálta hajam, miközben folyamatosan engem nézett.
-Nem...tudom...hát..-egyszerűen nem tudtam neki elmondani...nekem is rossz lesz, nem hogy neki...
-Mi a baj? Bántottak ? Mondd már!! - engedte el a hajam.

Könnyek csordultak le az arcomon.Nem bírtam neki elmondani.
-Mondjad már...-nézett folyamatosan a szemembe és törölte le a könnyimet.

- Holnap..engem...kórházba visznek...-folytak a könnyeim...
-De...de..miért?-kérdezte dadogva...

-Műteni kell...azt..a sebemet...azt mondták, ha nem műtik meg 1 hónapon belül..én...meg...is...halhatok.